A következő interjúban a végzősöket faggattuk kicsit, az utolsó év nehézségeiről, a szalagavatóról.
Ez az év legalább olyan nehéz, mint amilyen könnyűnek tűnik. A szórakozás háttérbe szorul. Hisz, ahogy mondani szokták, aki lemarad, az kimarad – értem ezt arra, hogy aki nem tanul az bizony év végén elhasal.
A végzős év első nagy mérföld köve a szalagavató, hogyan készültetek erre?
Azt gondolom ez az élmény mindannyiunkban benne marad egy életen át, feledhetetlenre sikeredett. Nagyrészt hiba nélkül lezajlott az egész, és a búcsú beszédeknek is hatalmas sikere volt. Sziládi Krisztián beszéde pedig külön mindenkinek mosolyt csalt az arcára. Véleményem szerint mindenki ilyen szalagavatóról álmodik, szóval külön köszönet Baranyi Tanár úrnak a szervezésért!
Milyenek voltak a táncpróbák és hogyan sikerült tánctanárt találni?
A tánctanárra szerencsére könnyen rátaláltunk, hiszen egyik osztálytársunk táncol, így az egyik társa szívesen elvállalt minket. Andrással nagy szerencsénk volt, gyorsan megtaláltuk vele a közös hangot és látszott rajta hogy nem egy szalagavatót tudhat már maga mögött. Viszont a próba óráit nehezen tudtuk összeegyeztetni, ugyanis sok dolog hátráltatott minket. A terület miatt kellett a tornaterem, de az szinte mindig foglalt volt és a sport kilépők miatt az időpontok is kérdésesek voltak sokáig. Emellett a koreográfia betanulása nehezen indult, és nem nagyon akart összeállni az elején, de az idő előrehaladtával egyre jobban ment és egyre inkább tudtunk egyszerre mozogni. Próbáltunk a humorra alapozni, mert ez az, ami a legjobban illik hozzánk. De a végeredmény a fontos, és a táncot sikeresen betanultuk, és szerintem mindenkinek hiányozni fognak a csütörtöki 5-6. órák.
Szalagavató révén a szalagtűzős ruha kiválasztása nem egyszerű feladat, hogyan jutottatok kompromisszumra?
A szalagavatós ruha kérdése sok vitát keltett az osztályunkban (nem kell nagy dolgokra gondolni, de eléggé eltérő vélemények voltak.) A sok bohóckodás is közre játszott, így még nehezebb volt kiválasztani a végleges ruhát. Végül szavazással sikerült eldöntenünk, hogy miben nézünk ki jól:) Reméljük, szerencsét hoz az érettségin is, de előtte a ballagáson is megcsodálhatóak leszünk benne.
Hamar elérkeztetek ahhoz a naphoz mikor is el kell döntenetek hogyan is tovább. Voltak-e problémák a tovább tanulási jelentkezésekkel?
Ez volt talán a legnehezebb kérdés ugyanis sokáig nem is tudtam/tudtuk milyen irányba menjünk, vagy hogy egyáltalán tovább szeretnénk-e tanulni. Szerencsére a családtagjaim segítettek gyorsan és könnyedén eldönteni hogyan tovább.
Fontos megjegyezni, a továbbtanulási jelentkezések leadásánál ügyfélkaput kell készíteni, amit érdemes minél hamarabb elintézni, ne az utolsó pillanatban kelljen rohangálni.
Milyen érzések kavarognak benned jelenleg a végzős év, és a következő félév eseményei kapcsán?
Sok érzés kavarog a fejemben, ebben az évben természetesen szeretném, ha nagyon jól sikerülnének a vizsgák az év végén, de én talán jóval kevesebbet gondolkodom ezen, mint a többiek. Nagyon szeretem ezt az osztályt, mindenkivel nagyon közvetlen és jó a viszonyom. Nagyon szeretem az osztályom és viszont érzem a szeretetüket, még nem szeretném itt hagyni őket. Nehéz lesz tőlük megválni, hiszen mégis csak a nap nagy részét együtt töltöttük és sokakhoz elég közel kerültem. Mindig kiálltunk egymás mellett, igazi osztályként funkcionáltunk. Kevesen vagyunk abból a listából, akik itt kezdték középiskolás tanulmányaikat, én oszlopos tagjának mondhatom magam. Nekem a 4 év alatt igen a szívemhez nőtt az iskola is. Ismerem az összes zugát, az embereket és az összes tanárt is. Szóval az elkövetkezendő hónapokat szeretném kiélvezni, és ahogyan eddig tettük, rengeteget nevetni.